2013. augusztus 30., péntek

Guild Wars 2: az első év

Egy éve, hogy Tyria megújult világában kalandozom, így elérkezettnek láttam az időt, hogy megvitassam magammal milyen tapasztalatokat szereztem az ArenaNet új üdvöskéjéről. Mivel a játék megjelenését követően számos videóblog, játékblog kritika, rajongói beszámoló született jelen írásban nem kívánom a játékmechanikai elemeket részleteiben boncolgatni. Magamról annyit mindenképpen megemlítenék, hogy abszolút kazuár módon játszom a játékkal, amely nagy mértékben ezt a szemléletmódot támogatja, pontosabban nem csinál mást, mint szabadjára engedi az egyszeri játékost, hogy az azt csináljon amihez éppen kedve van.

A hajtás utáni sorok személyes élményeim, benyomásaim összessége, nem egy objektív beszámoló.


Mielőtt belevágunk, mesélnél egy kicsit a múltról? Hogyan találkoztál a Guild Wars világával?

A Guild Wars világával az első rész megjelenését követő hetekben találkoztam. Kíváncsiságból az akkori World of Warcraft előfizetésem mellé vásároltam, mondván nincs havidíj, nem kér enni. A Prophecies erős lore tartalma és az általam akkori MMO játékokban még nem látott történetvezetés magával ragadott, a grafikai motorról nem is beszélve. Egyetlen gyengeségét igazán csak a kötött világban érzetem. A WoW mellett nehéz volt megbarátkozni a zárt rendszerrel, amelyben a városok csupán a közösségi hubok szerepét töltötték be, a játékvilágban az NPC-k és a mobok mellett pedig csak a party tagokkal találkozhattam.


A későbbi kampányokat sorra beszereztem, a Factions és a Nightfall esetében előrendeltem.  A Factions volt az a kampány, ami megszerettette velem a játék PvP aspektusát, sokkal nehezebb volt és hasonlóan érdekes lore-ral rendelkezett, mint az elődje, a hangulata pedig páratlanra sikeredett. A Nightfall volt az a kampány, amely meggyőzött arról, hogy a necro egy élvezetes profession és még elmebetegebb kinézetet lehet alkotni, mint korábban, valamint az első amelynek történetét nem vittem végig. Fogalmam nincs miért, de számomra útközben ellaposodott a cselekmény. Az első és egyetlen kiegészítőt - az Eye of the North-tot - viszonylag később, valamilyen akció keretein belül, jóárasítva vásároltam meg és ugyancsak soha nem vittem végig. A később megjelenő, online store-ból is beszerezhető bonus mission pack-ket már nem vettem meg, ahogy a Guild Wars Beyond mini történeteihez sem volt szerencsém.

Végül öt év fejlesztés után érkezett a 2. rész.

Igen és részemről az előrendelés egyik veterán MMO bajtársam biztatására, 2012. áprilisában történt meg hivatalosan Anet-től, az akkori 55 eurós "hihetetlen akciós" áron. Abszolút igaza volt abban, ha szerettem az első részt és amúgy tűkön ülve várom a folytatást ne garasoskodjak.
Az előrendelés lehetőséget biztosított a béta teszteken való részvételre is, ahol a hibák ellenére kellemes benyomást keltett a készülő játék, tetszett amit láttam és egyáltalán nem bántam meg az előrendelést.

A megjelenés: miért éppen a warrior?

Nos a béták és a stressz tesztek alatt még egy charr engineer volt részemről a befutó a main karakter spot betöltésére, ugyanakkor útközben a mesmer, valamint a guardian profession-t is kipróbáltam.

Mindebben az is benne volt, hogy nem akartam előre lelőni a történeti szál poénjait. Végül azért esett a választásom a warrior profession-re, mert a harcrendszer, valamint a skill rendszer merőben eltér az előző részben megszokottaktól és egy egyszerűen megtanulható profession-nön keresztül szerettem volna megismerni a Gw2 nyújtotta lehetőségeket. Egy év távlatából ez egy nagyon jó döntésnek bizonyult, örülök, hogy kitartottam a warrior mellett.

A legelső benyomások: hogy tetszett Tyria megújult vizuális világa?

Úgy gondolom azzal még a vaskalapos Gw2 hater-rek is egyet értenek, hogy a játék vizuális kivitelezéséről csak szuperlatívuszokban beszélhetünk. Ez egy élő, lélegző világ, amelynek megjelenítése gyönyörű. Rengeteg apró részletre ügyeltek a készítők. Az animációk gördülékenyek, a különböző skill effektek látványosak, a karakterek kidolgozása részletes. A vizualitás mellett külön kiemelném a voice acting-get és a zenét. A muzsikát továbbra is Jeremy Soule szolgáltatja és ami részemről ugyancsak üdvözítő, hogy jó néhány zene visszaköszön a Gw1-ből, úgy, hogy az nem hat olcsó ismétlésnek. A voice acting - különös tekintettel a világban található NPC-k szövegei - zseniális. Kalandozásaim során szép számmal voltam fültanúja meghökkentő, vicces beszélgetéseknek, amik csak tovább mélyítették az immörzsön élményét.


Melyek lennének azok a jellegzetességek amiket külön kiemelnél, amik számodra egyedivé teszik a Gw2-t az MMO játékok tengerében?

Akkor most nekiállok pörgetni a gondolatokat a fejemben, mert jó néhány akad. A kalandozást segítő térkép rendszer, a quest nélküli questelés, a vista rendszer, a dinamikus események, a személyes történet - az, hogy egyáltalán van személyes történet - a profession-nök egyedisége, a részleteiben kidolgozott fajok, az overflow rendszer, a sűrű updateknek köszönhetően a living world események, a harcrendszer, a trait rendszer, a gear szerzés számos formája, a mount nélküli utazás, a verseny nélküli nyersanyag szerzés, a crafting rendszer, a revampolt achi rendszer, a costume brawl, a mini-game intézménye, a jutalmazás rendszer - az, hogy szinte a pislogásért is jár xp - jumping puzzlzzzz!!!, hogy azt csinálhatom amihez éppen kedvem van. Első blikkre ezek jutnak eszembe.

Amit még szeretnék kiemelni, hogy a Gw2-vel végre az egy helyben történő skill püffölés korszakának számomra is vége szakadt. A dodge bevezetése, valamint az ellenséges mobok skill "előrejelzései" frissességet hoztak a megszokott, már egysíkú, egy helyben állok oszt' ütök harcok forgatagába.

A dungeon-nokat külön nem említeném, korábban más játékokban is találkoztam velük, ugyanakkor a Fractal-hoz hasonló, skálázódó instákat még nem láttam.

Korábban említetted, hogy magadat kazuár játékosnak tartod, mégis mennyi időt töltöttél eddig a játékban?

Jelen állás szerint összességében 726 órát az elmúlt 369 napban. Mindez nem egy karakterre oszlik el, az accountomon jelenleg 5 karakterrel játszom, ebből van három lvl80-as, egy lvl 48-as és egy lvl 22-es. Az achivement pontjaimat tekintve 4732-nél járok. Persze most ne gondolja senki, hogy a három lvl80-as karakterem fullos felszerelésben feszít és mindent látott. A csinosítgatásuk, a finomhangolások részemről pillanatnyilag is tart.


Kedvenc fajod?

Jó kérdés, azt hiszem kedvencem nincs. Ami biztos, hogy az asurák nagyon a szívemhez nőttek.
Önző, öntelt, ronda, óriásfülű kis törpék és így nem kevés humor forrásává váltak. A legelső karakterem egy human warrior, az ő személyes története érdekes volt, de későbbi emlékezetesebb pillanatokat nem tudnék felidézni, összességében egy semleges élmény. A silvary guardianomat azért szeretem, mert - véleményem szerint - érdekes kinézetet sikerült alkotnom. A nornok történetét egy kicsit sótlannak éreztem, az asura mesmeremet imádom, noha mostanság nem vele kalandozom.

Kedvenc Profession?

Nálam az első három helyen a warrior, a guardian és a mesmer áll (bár jelenleg a necro igen jó eséllyel zárkózik fel a többiekhez).

Guildben vagy magányos farkasként töltöd az időd?

Még a megjelenést megelőző hetekben "beadtam" jelentkezésemet a Resonance klánhoz és a pozitív elbírálást követően a mai napig a [RESO] sorait erősítem.
Mentalitását tekintve ez a klán állt hozzám a legközelebb az akkor alakuló csapatok közül, ami azóta is a casual fél-hc baráti közösséget képviseli. A létszámot tekintve az aktív játékosok száma bőven elegendő ahhoz, hogy megfelelő élményt nyújtson a játék guildeknek szánt tartalmi része (bounty, trek, rush, challenge, puzzle). Mindemellett folyamatosak a dungeon, living world, WvW és sPvP partyk is, egyszóval egy év után is aktív maradt a közösség.

Az én aktivitásomról annyit, hogy általában noob kérdéseket teszek fel a guild chaten (amiért senki nem borult még ki), illetve TS-en szinte csak hallgatózom. A napi robot után nem sok kedvem, energiám marad a csevegésre.

Azokat a kellemes perceket pedig végképp nem tudom elégszer megköszönni a csapatnak, amik a guildnek címzett, elmebeteg, hatalommániás, egy guild mind felett mentalitású emberek tollából érkező levelek olvasása okoz.

Mi a véleményed a személyes történet rendszerének megvalósításáról?

Az ötlet alapvetően jó és a kezdeti időben sok kritikát kapott megvalósítással sincs bajom. Egyáltalán nem zavar, hogy az előző részhez képest sokkal kevesebb a játék motorjával készült cutscene. Ugyanakkor a karakter saját története - amely a karakter generáláskor megadott opciók alapján indul - elég rövidre sikeredett. A jövőben remélem lesz még alkalmam, a lvl 25 környékén befejeződött saját történetem folytatására (értem én, hogy adott sérelmet, a családi nevünkön esett foltot tisztáztuk, megbosszultuk stb.).


Ami a rendeket érintő történeti szálat illeti, mind a hármat volt szerencsém megismerni. Ezek közül nálam az Order of Whispers kiütéses győzelmet aratott (Tybalt Leftpaw for prezidentz!!!), ezt sorrendben a Durmand Priory, végül a Vigil története követi.

A fő cselekmény szál - amibe minden személyes történet beletorkollik - azon túl, hogy sablonos nem volt olyan rossz, nem mondanám, hogy felejthető. Ezt az élőhalott sárkányos-zombis-partraszállós témát már épp elegen megénekelték mégis voltak csúcspontjai a történetnek. Az egyetlen igazán negatív élményt egy bizonyos karakter jelenléte okozta, aki nem más mint Trahearne (Cooooooo!!!!). Az első szülött sylvari úriember "kellemes" személyisége nem csak nekem szúrt szemet. A Gw2 közösségen belül annyira népszerű, hogy a reddit csatornákon előszeretettel ócsárolják karakterét és erre külön threadeket hoznak létre.

Mi az amivel nem vagy elégedett?

A living world bevezető cselekményei nagyon zsengén indultak, egyszerűen rém unalmasak voltak. Szinte egy adott dolgot kellett megismételni 5000+ alakalommal. A másik ami számomra kevésbé pozitív, hogy a living story-val kapcsolatos információk sok esetben a hivatalos oldalon egy-egy történet leírás keretein belül látnak napvilágot. Ezzel párhuzamosan sok esetben elsőre nem tiszta, hogy mit kell csinálnia az egyszeri játékosnak. Sokkal jobb lenne, ha mindezt a játékon belül ismerném meg és nem egy külső honlapon szereplő információkat kellene vadásznom.Összességében a living story  kezd kikupálódni, nem mondanám, hogy tökéletes, de sokkal élvezhetőbb, mint korábban volt.


A Trading Post esetében nem tetszik, hogy még mindig fapados érzetet kelt. Persze örülök, hogy legalább a preview lehetőségét belerakták, azért lenne még bőven funkció, amelyek integrálása ráférne a jelenlegi verzióra.

Token hegyek: a játékban viszonylag sok valuta található, ami egy kezdő játékost elsőre talán  elriaszthat.
A rengeteg token pár update-tel ezelőtt még azért jelentett problémát, mert bizony a drága bank, inventory slot helyeket foglalta és akinek sok holmija volt, az hamar kifutott a szabad helyekből.
Szerencsére mára ezeket összevonva, a hero panel wallet részlegében láthatjuk, de a változás bevezetéséig sokszor unalmas perceket töltöttem a tokenek rendezgetésével.

Farm, ami van: a fejlesztői Manifesto videóban ígéretet kaptunk arra, hogy a játékban egyáltalán nem kell majd farmolni. Nos, ez nem egészen így valósult meg, bizonyos dolgokért igenis farmolni kell, ha el akarjuk érni. Részemről a tény elfogadható, nem ettől fogok szívszélütést kapni. Vannak akik ezt a komoly csalódást a mai napig nem heverték ki.

A guild hall, mint intézmény hiányzik, bár a fejlesztők ígérik, hogy idővel berakják.

Az ideiglenes tartalmak közül melyek tetszettek a legjobban?

A Halloween event és a Super Adventure Box, ez a kettő az eddigi kedvenceim. A karácsonyi event kevésbé fogott meg, a Dragon Bash fesztivál még az amelyik emlékezetes marad számomra.


Ugyan havidíj nincsen, azonban egy in-game, pénzes gem store működik. Az egy év alatt hányszor vásároltál itt?

Az egy év alatt összességében egyszer, amikor akciós volt a bank slot, akkor vásároltam 2 tabnyi helyet.


Jelenleg melyik a leghaszontalanabb tárgyad, amit a bankban őrizgetsz?


Egy pink quaggan backpack, amit a norn necrom hátára szeretnék aggatni, ha már 80-as lesz. Mert miért is ne?

A játék mely aspektusai maradtak ki részedről?

Ami teljesen kimaradt az az sPvP, valamint a WvW. Igaz WvW területen mászkáltam vagy öt percet, de azt vehetjük nullának. A Mists-ben is csak azért jártam, hogy PvE buildeket próbálgassak. Őszintén szólva ezekkel a tartalmakkal addig nem szeretnék foglalkozni, amíg a PvE-t érintő céljaimat el nem érem.

Ha pontoznod kellene, összességében hányasra értékelnéd a Guild Wars 2-t?

Az eddig tapasztaltak alapján, illetve amennyiben 10-es skálán mérjük, egy erős 8,5-re.

Akkor továbbra is Tyria földjén fogsz kalandozni?

Persze, érdekel mit hoznak ki az eddigi ötletekből.


Van bármi egyéb gondolat, amit szívesen megosztanál és még nem tettél róla említést?

Csupán az általam hasznosnak tartott linkeket osztanám meg:

  • Egy profi hölgy (Dulfy) mégprofibb blogja, rengeteg hasznos guide-dal
  • Gw2 reddit közösség
  • Gw2stuff event oldal
  • Mindig aktuális, mindig hasznos crafting guide oldal
  • A Curse Gw2 adatbázisa
  • Into The Mists, a profession buildek egyik legnagyobb gyűjtőhelye
  • Gw2LFG a csapatkereső
  • Gw2Spidy hasznos oldal a TP cápáknak
  • Gw2 wiki az elengedhetetlen tudásbázis

Végül megragadnám az alkalmat, hogy megköszönjem, ha eddig eljutottál és végigolvastad fenti gondolataimat. Amennyiben kedved úgy tartja, türelmed és időd engedi, a komment szekcióban írd meg, hogy számodra milyen volt az első év a Guild Wars 2-ben.

Utóirat: soha nem lesz legendary fegyverem. Nincs az a quaggan, hogy annyit farmoljak. 



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése